2013. június 24., hétfő

Virágos poháralátét parafából

Flower Power 

Nem, ez nem az a hippi stílus, amikor felvesszük a tetőtől talpig virágmintás maxiruhát, hajunkba fonunk egy komplett virágos rétet, és közben andalító szitárzene vagy egyéb pszichedelikus dallamok kísérete mellett fetrengünk a fűben. 

Bizonyára ez is jó program, de ebben a forróságban valószínűleg hőgutát ÉS napszúrást kapnánk tizenöt perc alatt a tűző napon. Inkább vágyunk egy jó jeges teára, rózsaszín limonádéra, hűs mojitora, vagy cuba libre-re, esetleg egy frissen csapolt, párás korsónyi gyöngyöző sörre. Jobban tesszük, ha elnyúlunk a hűvös szobában, vagy az árnyékolt erkélyen, egy nyugágyon. Vegyük körbe magunkat virágokkal, amik megszínesítik a napjainkat, hiszen nyár van, végre.

Az asztalközepet azonban nemcsak vágott virággal dobhatjuk fel, hasonló hatást érhetünk el, ha virágszirmokat és leveleket szórunk a terítőre mécsesek vagy színes kavicsok közé, vagy színes, virág formájú úszógyertyákat állítunk egy lapos, széles üvegtálba néhány virágszirommal megspékelve. Vagy festhetünk parafára akrilfestékkel tetszés szerinti színben virágokat, és használhatjuk poháralátétként.


Emlékszem, amikor kislány koromban hajba való koszorút fontunk pitypangból a búzamező mellett, ragadt mindenünk tőle, aztán kergettek a méhecskék, a hangyák és a darazsak, amikor a hajunkba tettük az alkotásainkat. Na jó, ez azért egy csöppet hippi, valljuk be, de mentségemre szóljon, hogy gyerekkoromban is imádtam a természetet, azaz mindent, ami a földből nő ki, vagy azon jár, felette repül, vagy a vízben úszik.

Én személy szerint a mai napig minden irányból imádom a virágokat, a cserepeseket, a vágott virágokat (leginkább átlátszó üvegvázában), a kertben, a fákon, az utcán. Mint Gombóc Artúr a csokit.  Sőt, továbbmegyek: bútoron, falra festve, ruhán, hajban, táskára tűzve is egyszerűen oda vagyok értük.  A kertben nyílókat azért szeretem, mert mindegyik más: színben, formában, illatban - van, amelyik hasznos is, van, amelyik csak díszít. A festetteket azért szeretem, mert sosem hervadnak el, akárhol vannak, mindenütt dekorálnak, életet visznek a térbe. 

Festett parafa virág poháralátét

A kertben töltött időintervallum nyárestéken megszaporodik, és nem ritka, hogy egy nagy adag ízlés szerinti hűtött itallal kivonulunk levegőzni a teraszra. A poharak viszont csodás kerek foltokat hagynak a faasztalon. Igen, így jöttem rá, hogy például kávéval is tökéletesen lehet a fára festeni. 

Na, éppen ennek kiküszöbölésére kellett valami megoldás, mert a kerti faasztal buborékminta nélkül sokkal szebb. Igen, lehet használni a boltban kapható, unalmas, műanyagból készült, kerek vagy szögletes poháralátéteket, vagy az üvegből készülteket, ami inkább ne kerüljön a közelembe, mert el fog törni záros határidőn belül. Én valami vidámabbra gondoltam, ami ráadásul egyedi. Így készültek ezek a klassz kis parafa virág poháralátétek, amiket metálfényű és gyöngyház akrilfestékkel festettem, hogy egy kis mosolyt csempésszenek az asztal és a pohár alja közé.





A parafával viszonylag könnyű bánni, vágható, formázható, csiszolható, festhető, egyetlen hátránya van, hogy könnyen törik a granulált textúrája miatt. 

Amire a virág formájú parafa poháralátéthez szükség lesz:

A sablon eredeti mérete ~12*12 cm
  •          3 mm vastag parafatábla
  •          Virágsablon
  •          Sniccer vagy hobbikés
  •          Csiszolópapír
  •          Akrilfesték különböző színekben
  •          Ecsetek
  •          Akrillakk

Elkészítés:

A sablont fektessük a parafatáblára, és rajzoljuk körbe, majd hobbikéssel vagy sniccerrel vágjuk ki. Olló nem megfelelő ebben az esetben, mert a parafa törni fog, ahogyan az ollóval vágjuk. A durva széleket csiszolópapírral finomítsuk, kerekítsük le. Ha nincs kéznél csiszolópapír, egy kiszuperált körömreszelő tökéletesen megteszi, ebből minden női táska alján találunk legalább egyet.

A virágokról fújjuk le a port, és válasszuk ki a festékeket, amivel dolgozni fogunk. A munkaasztalra fektessünk egy régi újságpapírt, hogy ne legyen minden festékes.  Azzal a színnel alapozzuk le az egész felületet, amit leginkább dominánsan szeretnénk majd látni a virágon. Picit sötétebb színnel rajzoljuk körbe a szirmokat, és mossuk össze az alapszínnel. A szirmok közepén (vagy egyik szélén, attól függően, milyen fényhatást akarunk elérni) dolgozzunk világosabb színnel, hogy kicsit térbeli hatása legyen. A virág közepén sötétítsünk az alapszínen, majd nullás vagy egyes ecsettel vigyük fel a porzók pöttyeit tömény festékkel, száraz ecsettel, egyesével pontozva. Végül feketével kontúrozzuk körbe a szirmokat, és fessük le körben a vágásszéleket.

Hagyjuk száradni a kész műveket, és 24 óra elteltével kenjük át az egészet akrillakkal, hogy sokáig gyönyörködhessünk benne, és természetesen azért is, hogy vízálló legyen, így megvédjük a rácsepegő italtól.

Ezután a nyugágyon hátradőlve igyunk egy koktélt. Vagy kettőt :) 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...