Nyár van, nyár.
Na, éppen ennek kiküszöbölésére kellett valami megoldás, mert a kerti faasztal buborékminta nélkül sokkal szebb. Igen, lehet használni a boltban kapható, unalmas, műanyagból készült, kerek vagy szögletes poháralátéteket, vagy az üvegből készülteket, ami inkább ne kerüljön a közelembe, mert el fog törni záros határidőn belül. Én valami vidámabbra gondoltam, ami ráadásul egyedi. Így készültek ezek a klassz kis parafa virág poháralátétek, amiket metálfényű és gyöngyház akrilfestékkel festettem, hogy egy kis mosolyt csempésszenek az asztal és a pohár alja közé.
A parafával viszonylag könnyű bánni, vágható, formázható,
csiszolható, festhető, egyetlen hátránya van, hogy könnyen törik a granulált
textúrája miatt.
1. A sablont fektessük a parafatáblára, és rajzoljuk körbe. A vágóalátétre helyezve a parafát, hobbikéssel vagy sniccerrel vágjuk ki. Ollóval is körbevághatjuk, de ebben az esetben számolni kell azzal, hogy a parafa itt-ott törni fog, és többet kell csiszolnunk a széleken. Ha biztonsággal kezelni tudjuk a hobbikést, használjuk azt, de figyeljünk arra, hogy nehogy megvágjuk vele magunkat, mert balesetveszélyes. (Gyerekek ezért semmiképpen ne fogjanak hozzá.)
2. A durva széleket csiszolópapírral finomítsuk, kerekítsük le.
3. A virágokról fújjuk le a port, és válasszuk ki a festékeket, amivel dolgozni fogunk. A munkaasztalra fektessünk egy régi újságpapírt, hogy ne legyen minden festékes. Azzal a színnel alapozzuk le az egész felületet, amit leginkább dominánsan szeretnénk majd látni a virágon. Picit sötétebb színnel rajzoljuk körbe a szirmokat, és mossuk össze az alapszínnel. A szirmok közepén (vagy egyik szélén, attól függően, milyen fényhatást akarunk elérni) dolgozzunk világosabb színnel, hogy kicsit térbeli hatása legyen. A virág közepén sötétítsünk az alapszínen, majd nullás vagy egyes ecsettel vigyük fel a porzók pöttyeit tömény festékkel, száraz ecsettel, egyesével pontozva. Végül feketével kontúrozzuk körbe a szirmokat, és fessük le körben a vágásszéleket.
4. Hagyjuk száradni a kész műveket, és 24 óra elteltével kenjük át az egészet akrillakkal, hogy sokáig gyönyörködhessünk benne, és természetesen azért is, hogy vízálló legyen, így megvédjük a rácsepegő italtól.
+1. Ezután a nyugágyon hátradőlve igyunk egy koktélt. Vagy kettőt :)
A kertben töltött időintervallum nyárestéken megszaporodik,
és nem ritka, hogy egy nagy adag ízlés szerinti hűtött itallal kivonulunk levegőzni a teraszra, vagy a kertbe. A poharak viszont csodás kerek
foltokat hagynak a faasztalon. Így jöttem rá arra is, hogy például kávéval tökéletesen
lehet a fára festeni.
Na, éppen ennek kiküszöbölésére kellett valami megoldás, mert a kerti faasztal buborékminta nélkül sokkal szebb. Igen, lehet használni a boltban kapható, unalmas, műanyagból készült, kerek vagy szögletes poháralátéteket, vagy az üvegből készülteket, ami inkább ne kerüljön a közelembe, mert el fog törni záros határidőn belül. Én valami vidámabbra gondoltam, ami ráadásul egyedi. Így készültek ezek a klassz kis parafa virág poháralátétek, amiket metálfényű és gyöngyház akrilfestékkel festettem, hogy egy kis mosolyt csempésszenek az asztal és a pohár alja közé.
Amire a virág formájú parafa poháralátéthez szükség lesz:
- 3 mm vastag parafatábla
- Virágsablon
- Sniccer /hobbikés és vágóalátét, vagy ezek hiányában olló - ez utóbbi valamivel biztonságosabb
- Csiszolópapír
- Akrilfesték különböző színekben
- Ecsetek
- Akrillakk
![]() |
A sablon eredeti mérete: ~12*12 cm |
Elkészítés:
1. A sablont fektessük a parafatáblára, és rajzoljuk körbe. A vágóalátétre helyezve a parafát, hobbikéssel vagy sniccerrel vágjuk ki. Ollóval is körbevághatjuk, de ebben az esetben számolni kell azzal, hogy a parafa itt-ott törni fog, és többet kell csiszolnunk a széleken. Ha biztonsággal kezelni tudjuk a hobbikést, használjuk azt, de figyeljünk arra, hogy nehogy megvágjuk vele magunkat, mert balesetveszélyes. (Gyerekek ezért semmiképpen ne fogjanak hozzá.)
2. A durva széleket csiszolópapírral finomítsuk, kerekítsük le.
3. A virágokról fújjuk le a port, és válasszuk ki a festékeket, amivel dolgozni fogunk. A munkaasztalra fektessünk egy régi újságpapírt, hogy ne legyen minden festékes. Azzal a színnel alapozzuk le az egész felületet, amit leginkább dominánsan szeretnénk majd látni a virágon. Picit sötétebb színnel rajzoljuk körbe a szirmokat, és mossuk össze az alapszínnel. A szirmok közepén (vagy egyik szélén, attól függően, milyen fényhatást akarunk elérni) dolgozzunk világosabb színnel, hogy kicsit térbeli hatása legyen. A virág közepén sötétítsünk az alapszínen, majd nullás vagy egyes ecsettel vigyük fel a porzók pöttyeit tömény festékkel, száraz ecsettel, egyesével pontozva. Végül feketével kontúrozzuk körbe a szirmokat, és fessük le körben a vágásszéleket.
4. Hagyjuk száradni a kész műveket, és 24 óra elteltével kenjük át az egészet akrillakkal, hogy sokáig gyönyörködhessünk benne, és természetesen azért is, hogy vízálló legyen, így megvédjük a rácsepegő italtól.
+1. Ezután a nyugágyon hátradőlve igyunk egy koktélt. Vagy kettőt :)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése